A derékfájásról
Mit értünk „derék” alatt? Orvosi szempontból a legalsó borda és az ülőgumók közti gerincszakaszt nevezzük így. Ezen területek fájdalmát igen sok betegség okozhatja, így a pontos diagnózishoz mindenképpen vizsgálat szükséges. Ha a fájdalom mozgásra fokozódik, akkor nagy eséllyel a probléma mozgásszervi eredetű. Ellenkező esetben akár nőgyógyászati vagy urológiai okokra is gondolhatunk.
Mitől fáj?
Egy bizonyos életkor felett a kérdés akár költői is lehet, de ha ironikusak akarunk lenni, akkor a gerincre is alkalmazhatjuk azt a mondást, miszerint kétfajta ember van: az egyik, akinek már fájt a dereka, a másik pedig akinek fájni fog. A statisztikák sajnos alátámasztani látszanak ezt a tréfát, és ebben a tekintetben a mai rohanó világunkban jelentkező civilizációs betegségek sorában a derékfájás a dobogós helyek egyikét is kiérdemli.
- Krónikusnak nevezzük a fájdalmat, ha a tünetek régóta fennállnak,
- és akutnak, ha a probléma friss eredetű.
A mozgásszervi eredetű derékfájdalom oka éppúgy lehet:
- az izmok görcsös állapota,
- a tartós rossz ülőhelyzetből eredő szalagfeszülés,
- kopás,
- de súlyosabb esetben akár gerincsérv is.
Léteznek ún. funkcionális tesztek, amiből a beteget megvizsgálva egy tapasztalt szakember sok mindenre következtethet, ám biztos diagnózist a röntgen és MRI vizsgálatok eredménye hozhat.
Mit csináljunk vele?
- Először is járjunk utána, hogy mi is a helyes, pontos diagnózis
- A fájdalom intenzitásától függően használjunk fájdalomcsillapítást, ha szükséges
- Gondoljuk át, hogyan változtathatnánk életmódot vagy szokást annak érdekében, hogy a kiváltó okokat elkerüljük
- Ha szükséges pihenjünk, de ne túl sokat, mert a közhiedelemmel ellentétben a napokig tartó fekvés nem tesz jót gerincünknek, hiszen pl. csökken a sérült részek anyagcseréje és ez hátráltatja a gyógyulást
- Állapotunk javulásával arányosan mozogjunk egyre többet, és készítsünk terveket, hogyan építhetjük be mindennapjainkba a sétát, a sportot, az edzést, a táncot, egyszóval, a rendszeres mozgást