Sofőrbetegség
Habár elsőre furcsának tűnhet ez a kifejezés, a jelenség nagyon is létezik: a munkaegészségügyi tanulmányok is alátámasztják azt a vélekedést, hogy a hivatásszerű gépjárművezetés hajlamosabbá tesz bizonyos betegségek, tünetcsoportok kialakulására.
De mi is jelenti a veszélyt, mi a problémák potenciális forrása?
Hiába kényelmes egy ülés, ha az ülőpozíció, amelyben a vezető naponta sok-sok órát eltölt, túlontúl nagy megterhelést ró a csigolyák közti porckorongokra, különösen a lumbális-, és a nyaki szakaszon. Ezt rövidtávon eredményesen tolerálják az érintett szövetek, ám a hosszan tartó egyirányú nyomás hatására sérülhetnek, és a porckorong eldeformálódhat, megindul a kiboltosulása, és végsősoron a porckorongsérv kialakulása.
De nem csak a helytelen ülőpozíció a baj, az állandó rázkódás is ront a helyzeten. Főleg a keményebb rugózású autók, és a keményebb ülések erősíthetik a problémákat. Ehhez járul hozzá az utak állapota is, hiszen nyilvánvalóan a zötykölődés csak fokozza a bajt. Egy autós deréktámasz segíthet beállítani a gerinc helyes ülőpozícióját vezetés közben. Ez a veszély tehát jó hatásfokkal, minimálisra csökkenthető.
Azonban gerincünk nem az egyetlen szervünk, amire károsan hat a rendszeres vezetés. Az összegörnyedt pozíció azt is eredményezheti, hogy belső szerveink saját súlyuknál fogva nyomják egymást, ami szintén károsodásokhoz, funkcionális zavarokhoz vezethet. Folyamatos rezgésnek kitett ülőhelyzetben nagy a terhelés a hólyagon, prosztatán és például a végbélen is. Emiatt gyakoribb a sofőrök körében a prosztatagyulladás, az aranyér.
